A Magyar Alkotók Házának bemutatása

A MAGYAR ALKOTÓK HÁZÁNAK

 BEMUTATÁSA

AZ ÉPÜLET MINT MŰTÁRGY

Az 1885. évi Országos Kiállítás díszépületének szánt Műcsarnok, mai nevén Magyar Alkotók Háza észak-olasz reneszánsz stílusban épült, Kauser Gyula és Pfaff Ferenc építészek tervei alapján.

Az 1200 négyzetméter területű épület szimmetrikus elrendezésű. Középen az oldalszárnyakból kiemelkedő, gazdagon díszített csarnok fogadja a látogatót, melyből jobbra és balra nyílnak a kiállításoknak helyet adó termek. A bejárat eredetileg az Iparcsarnok - ma Közlekedési Múzeum - felé tekintett, de az Országos Kiállítás után a főbejáratot áthelyezték a Stefánia út felé.

A 125 éves, külső megjelenésében szinte változatlan épségben álló, sajtolt téglaburkolatú, színes kerámiadíszes épületet az eredeti Zsolnay pirogránitok és színes majolikák teszik egyedivé. A középhomlokzaton futó indadíszítésben a festészet és szobrászat fő képviselőinek (Raffaello, Michelangelo, Leonardo da Vinci) arcképe látható.

A bejárati ív párkányfiguráinak attributumait a Zsolnay gyár szobrászművésze, Petridesz János mintázta. A sarokrizalitokon kagyló oromozatú díszkutak találhatók, sajnos nagyon rossz műszaki állapotban. Az épület eredeti beltéri gipsz és stukkó díszítései a háború alatt megsemmisültek, a termeket összekötő boltíves nyílásokat pedig a helyreállítások során átalakították.

A Magyar Alkotók Háza napjainkban is a Városliget legszebb épületei közé tartozik, ezért szűkös anyagi forrásaink ellenére kiemelkedő feladatunknak tarjuk az épület műszaki állagának megőrzését és fokozatos javítását.

Első lépésben azonban csak a biztonságos használat és üzemeltetés érdekében elvégzendő munkákat végeztük el. Köztük a fűtési rendszer szabályozhatóvá tételét, a kazánok javítását, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő világítás kialakítását, festést, homlokzati nyílászárók passzítását, illetve a főbejárat süttői forrásvízi mészkőből épített, és az évek során szétfagyott balesetveszélyes lépcsőjét sikerült felújítanunk.

Pályázati forrás bevonásához szükséges lenne az épület történeti feltárása és egy ütemezhető felújítási koncepcióterv készítése, melyek elkészíttetéséhez azonban nem rendelkezünk a szükséges pénzügyi forrással.

A FUNKCIÓK VÁLTOZÁSA

A Magyar Alkotók Háza, a Városliget legtöbb épületéhez hasonlóan, az 1885-ben rendezett Országos Kiállítás egyik pavilonjának, eredeti funkciója szerint Műcsarnoknak épült.

Egy évtizeddel később a Millenniumi Kiállítás megrendezése alkalmával Egészségügyi Csarnokká alakították át. Itt állították ki a kórházak szellőztetési, ágyberendezési, és fölszerelési készülékeit, a sebészeti eszközöket, különböző kötőszereket, csatornázási terveket, vízvezetéki és házépítési terveket. A csarnok egyike volt a Millenniumi Kiállítás legérdekesebb pavilonjának, mely igyekezett bemutatni, „hogy a kormány és főváros semmi áldozattól nem riadt vissza, hogy a nemzeti jólét elsőrangú kellékét, a közegészségügyet kifejlessze." (idézet:Laurencic Gyula A Milleniumi Kiállítás Csodái című kiadványból)

1907-ben mint Fővárosi Múzeum nyitotta meg kapuit az épület, mely a főváros múltjára vonatkozó történeti emlékek összegyűjtését és bemutatását szolgálta. Az épület azonban ezen feladat ellátására nem volt alkalmas a kiállítási anyag gazdagsága miatt, hiszen az épületet nem múzeumnak, hanem időleges kiállítások csarnokának tervezték.

Az épület a két világháború alatt hadikórházként üzemelt, mely a háborúk során megsérült, ezért átalakították.

1954-ben a Művészeti Alap megalakulásával az épület szobrászművészek műhelye, később 1959-től a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. Ekkor kapta az épület belső kialakítása a ma is megjelenő ipari jellegét, ugyanis az 1959-es átalakítás célja nem az eredeti állapot helyreállítása volt, hanem a művészeti ipari funkciónak történő megfelelés és a vállalti adminisztráció elhelyezése. Ebben az időszakban építették át irodákká, illetve modellező műtermekké a volt kiállítótermek egy részét, illetve alakítottak ki szobrász és kőfaragó műhelyeket a kiállító térben.

1990-1993 között a jelenlegi Műcsarnok költözött be az épületbe, a felújítási munkák idejére.

1998. szeptemberétől 2008 májusáig az épületet a Közalapítvány bérbe adta. Ebben az időszakban csak részben szolgálta a kultúrát és a művészetet. Elsősorban zenés táncos rendezvények helyszíneként volt ismert a Millennium Szalonnak elnevezett Olof Palme ház.

2008. májusától újra a Művészetet szolgálja az épület. Ide költözött ugyanis a Művészeti Alap mindkét utódszervezete. Először a Művészek vagyonának gazdálkodásával megbízott Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, majd a művészeket egyesítő Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete.

A beköltözés óta, a földszinti kiállítótermekben, - melyeknek összes területe 548 m²- egymást váltják a kortárs - képző és - iparművészetet magas színvonalon bemutató kiállítások, melyeknek megtekintése ingyenes.

Az évi 10-12 kiállításból kiemelendő, hogy minden évben itt mutatják be az Állami Művészeti Díjazottak munkáit, illetve a HUNGART Ösztöndíjasok munkáit.

Magyar Alkotók Házának működtetése és abban minél több kulturális esemény rendezése nagy öröm, egyúttal nagy kihívás is mindkét szervezet részére, ugyanis az állami támogatás mind nominál mind reál értékben csökkent az évek során, és a gazdasági változások illetve a jelenlegi válság miatt a saját bevételek is jelentősen csökkenek, ezért egyre nehezebb a Közalapítvány számára előteremteni  a 2836 m² alapterületű, patinás épület éves üzemeltetésre fordítandó több mint 20 millió forintot.

Keressük a lehetőségét az épület tetőterének, illetve rendezvénytermének hasznosítására, melyet azonban erősen megnehezít, hogy a magas színvonalú alkotásokat létrehozó művészeti műhelyek szintén forrás hiánnyal küszködnek, így nem vagy csak minimális bérleti díjat tudnak fizetni.

A nehézségek ellenére a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete mindent megtesz azért, hogy ez a több mint százéves gyönyörű épület küldetése ne változzon és a huszonegyedik században is tudjon teret és lehetőséget adni a kiemelkedő kortárs alkotók bemutatkozására.

Összeállította:

Kövesi Györgyné műszaki vezető

Jóváhagyta: 

Sári Csaba a kuratórum elnöke